"Amerika kedvenc sorozatgyilkosa" annak rendje és módja szerint megosztotta a közönséget. Ez a kétes cím azonban csak egyike volt azoknak a különös dolgoknak, amelyek távolságtartásra késztettek a karaktertől és a sorozattól. Azt az időszakomat éltem amikor minden és mindenki gyanús volt, bár belegondolva ez még most is tart.

Az oka annak, hogy ebben a "rovatban" taglalom a karaktert egyedi. Ahogy majd láthatjuk sokban, kísértetiesen sokban hasonlít a kedvenc hősünkre, a Megtorlóra. Vajon miért van mégis, hogy míg előző példaértékű lehet, addig Dexter ismertsége egyfajta undort vált ki egy jó érzésű emberből? A végére megadom a választ erre is.

Évekkel korábban tehát elindult a sorozat világhódító útjára és begyűrűzött hozzánk is. Én egy akkori barátnőm révén ismertem meg mind a sorozatot, mind pedig az akkor magyar nyelven is megjelent regényeket. Előbbinek az első évadja még az utóbbiakból készült, később azonban a szerzővel való ellentét okán a sorozat teljesen új irányt vett. Érdekes, hogy ezt egyáltalán megtehették, de maradjunk annyiban, hogy volt rá pénzük...és legfőképpen jó okuk.

Dexternek számtalan előképet találhatunk a mozgóképen is, nem kell feltétlenül a Lepkegyűjtő magasságában keresgélni. Az Amerikai Pszicho és Bárányok hallgatnak annak idején már megtalálta a maga közönségét, kis túlzással azok ikonikus színészei ma is abból a dicsőségből élnek. A lényeg, hogy felvázolták azt, hogy igenis lehet és szabad az embereket daraboló agybetegeknek is szurkolni.

A Dexter regény koncepciója csavart egyet (persze nem hatalmasat) ezen és okot és célt adott mindehhez karakterének. Bizony, sorozatgyilkos aki csak sorozatgyilkosokra vadászik. Tehát amit csinál az helyes tulajdonképpen - teszi fel a kérdést és válaszolja meg a koncepció az olvasó, későbbi néző fejében. Hogy ez mennyire veszélyes azt nem is taglalom, olyan parttalan vitákhoz vezetne amiket annak idején és most is szívesen elkerülnék. Nem ok nélkül vártam ezzel sem eddig.

Mostanra a 'Dexter univerzum' kifejezetten terebélyes lett, még ha a lendülete meg is bicsaklott a sorozat harmadik évadja után. A regények akkor még tartották magukat, persze szinte teljesen más cselekménnyel és szereplőkkel futott a történet. A nemrég befejezett negyedik évad vége azonban tisztára söpörte az asztalt és egy nagy változás szükségessége elé állította a karaktert is. Sejtelmes reklámblokkok vetítik csak előre, hogy alapvető hangnemváltás áll be a sorozatban, ami ráfért egyébként.

Miről is van szó, éldegél egy derék és dolgos Dexter nevű vérelemző Miamiban, akit befogadott egy rendőr a családjába gyerekként és egy akkor sokkhatás révén oda van a vérért és a gyilkosságért. Nevelőapja irányításával addikcióját sikerült a gonosz ellen fordítani, de a szabályok és törvények közé zárt sötét énje kordában tartásához egy teljesen jó álca kellett, így kénytelen-kelletlen kialakított ál emberi kapcsolatokat.

Ahogyan a regényben, úgy a sorozatban is maga Dexter szemszögéből ismerjük meg az eseményeket (Lepkegyűjtősen). Komolyan azt érezhetjük milyen rendes ember, testvér és pasi, hiszen megtesz mindent amit a környezete elvár tőle ős pedig még "kicsit" túl is teljesíti titokban polgári kötelességeit. Ezért ugyebár senki sem marasztalhatja őt el jó szívvel. Istenkém, embereket darabol fel és tüntet el, de mindenkinek vannak titkai.

Igen, Dexter hátköznapi problémai között könnyen találhatunk saját kis démonjaink tükörmásaira. Melyikünknek ne okozna gondot a beilleszkedés vagy a kapcsolatteremtés? Kinek nincsen meglepő fordulat a párkapcsolatában? Munkahelyi gondok? Igen, nekünk sem szabad egy túlexponált konyhakéssel oldani meg a gondokat. Akinek kalapács van a kezében minden problémát szög formájúnak lát ugyebár.

A torz és sötét mitológia mostanra terebélyesedett egy animációs filmsorozattal, amelynek rövid részleteit az epizódok között, évadok szünetében adták. Ez komoly dolog, ezzel egy újabb médiumot vontak be a könyvekkel és sorozattal megtámogatott világukba. Nagyon igényes mindegyik egyébként és morbid módon szórakoztatóak is. Legyünk jóhiszeműek és mondjuk azt, hogy ez volt a szempont. IPhone játék is érkezik hamarosan. Arról majd a maga idején.

Végső gondolatnak az összevetés eredménye maradhat. Dexter karaktere gyáva. Elrejtőzik a világ elől és szinte kedvtelésből, olykor magánéleti gondjai elkendőzéséből veti bele magát a vadászatba. Frank Castle kiáll a világ elé egy koponyás pólóban és a világ arcába szórja ami a csövön kifér. Nem hajlandó kompromisszumokra, a nála a bűnösök azonnal és fájdalmasan mennek. Dexter ezzel szemben egy alakoskodó és aljas figura mindent összevetve. Saját magával sem képes őszinteségére. Én ennek ellenére is szurkolok neki, hogy a következő ötödik évadban ezen gondolat mentén változzon meg a jelleme.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.